Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az ijedős ló

2008.11.04

A lovak ösztönüknél fogva nem bátrak

Az önfenntartás ösztöne a lovakban nagyon erős. Ha ez nem így volna, ma már valószínűleg nem élvezhetnénk társaságukat. A lovak menekülő állatok, azaz, amint fenyegetve érzik magukat, ösztönösen menekülni kezdenek. Nagyon erős, atletikus állatok, és amikor a félelem motiválja őket, nagy kárt okozhatnak magukban és a lovasukban egyaránt.

Ugyanaz az inger különböző mértékű félelmet kelthet az egyes lovakban. A különösen félős lovak megugranak és elrohannak, mindaddig, amíg úgy nem érzik, hogy minden rendben van. Néhány ló megriad és ugrik néhányat, más ló pedig lehet, hogy teljesen közömbös marad, és el sem lép az adott patanyomról.

A ló nem bosszantja direkt a lovasát azzal, hogy megugrik. Mint az ősei, a mai ló is pontosan megfigyeli környezetét. Ha azt szeretnénk a lótól, hogy jól viselkedjen, nekünk is így kell tennünk. Ahhoz, hogy bízzon a környezetében és ne féljen tőle, ahhoz bíznia kell a lovasában is. Minél magabiztosabb a lovas, annál nagyobb önbizalma lesz a lónak is.

Ennek a fejezetnek az a célja, hogy segítségére legyen lónak és lovasnak, hogy erősödjön az egymás iránti bizalom, hogy bármilyen szituációban megállják helyüket. A lóval kapcsolatos cél: ismerje meg a környezetét, és bízza magát a lovasra, ha bajban van A lovassal kapcsolatos célok:gondolkodjon előre, legyen mindig készenlétben, ő legyen az irányító, segítve ezzel lovát, ha bajban van, így közvetítve a ló felé, hogy a túléléshez nem törvényszerű a menekülés.

A tárgyalásra kerülő különböző gyakorlatok az önbizalom felépítésére és a ló-lovas közötti bizalom fejlesztésére valók. Olyan szituációkat oldhatunk meg velük, amelyben a ló esetleg fél, így ezzel kibővíthetjük a ló kényelemérzetét. Ezen kívül javaslatokat teszünk arra, hogyan kezeljük a valóságos helyzeteket. Mielőtt elkezdenéd ezt a problémakört feldolgozni, jól jöhet, ha átnézed a földről való munkáról szóló részeket és a lovaglással kapcsolatos ötleteket. Mindig figyeld a lovad reakcióit, viselkedését, és vond le a megfelelő következtetéseket.

„Ördögi kör” effektus

Ló és lovas között a félelem ragályos lehet. A lovas gyakran már előre fél, hogy lova meg fog ijedni és idegesen lovagol. A ló ezt megérzi, és aggodalma fokozódik. Ilyenkor szinte biztos, hogy a ló meg fog ijedni valamitől. Ha a ló fél, és a lovas is fél, ez a félelmet még tovább gerjeszti.

Akkor is könnyebben megijed a ló, ha a lovasa ábrándozik, nem figyel és hagyja, hogy a ló arra menjen, amerre szeretne. Hamarosan elkezdi zavarni valami a lovat és „leteszteli” a lovasát. Ha a lovas hirtelen nem tud reagálni és határozottan cselekedni, a ló inkább az ösztöneire fog hagyatkozni. A ló ijedezni kezd, elbátortalanítja a lovasát és az „ördögi kör” effektus életbe lép. A fent említett bármelyik esetben a ló teljesen természetesen reagál a lovastól is közvetített félelemre.

Ha a lovas nyugodt marad abban az esetben is, amikor a lova ijedezik vagy félős, akkor az ördögi kör elkerülhető. Ha a ló bizalmába fogadja lovasát, a félős ló problémája önmagától kezd megoldódni.

Ha a ló megijed valamitől, nehézségei támadnak, megtorpan vagy hezitál, többnyire nem büntetéssel kell reagálni, mert az rombolja a lovas iránti bizalmat és a ló önbizalmát. Ha megugrik, ne ránts bele és ne kapaszkodj a szárakba, mert ez még nagyobb félelmet kelt a lóban. Egy pár lépésig vagy ugrásig csak kövesd a ló mozgását, majd léptesd el a hátulját az eleje körül egy kicsit – ezzel meglassítod a lovat – vagy alkalmazd, amit az „Megállítás egy szárral” fejezetben tárgyaltunk.

Gondolkodj előre

Ha a lovas a ló cselekedeteire reagál, ahelyett hogy irányítaná a lovát, akkor a ló valószínűleg bizonytalanná válik, nem tudja, hogy mit kell tennie, és kételkedni fog a lovas vezető szerepében is. Így lehet, hogy olyan szituációban is megijed, megugrik, amiben egyébként nem tenné.
Ahelyett, hogy a lovas a ló cselekedeteire reagál, inkább fel kell hívnia a ló figyelmét a lovasra. A félős ló problémáján sokat lehet segíteni azzal, ha a lovas a ló előtt jár gondolatban. Ne gyorsan és nagyon erélyesen lovagolj, hanem sok átmenet lovaglásával keltsd fel a ló figyelmét, így kevésbé lesz hajlamos arra, hogy megugorjon. Ha úgy gondolod, hogy valamitől megijedhet a lovad, akkor cselekedj még az előtt, mielőtt ezt esetleg megtenné, ne pedig csak reménykedj benne, hogy nem fog félni.
Egy példa: ha egy meredek lejtő előtt megállsz a lovaddal, lehet, hogy félreugrik. Ezt megelőzve inkább pl. tegyél egy ¼ hátulja körüli fordulatot és lovagolj tovább laza száron. Így a ló többletenergiáját nem a megugrásra használja, hanem te indítottad el a lovat. Ezt a szituációt így a magad javára fordítottad, mert gondolatban „megelőzted” a lovat, valamint a ló így rájön, hogy megkapja amit szeretne – nem kell lemennie az „ijesztő” lejtőn –, ha a te utasításaidat követi. Így kialakul a lóban, hogy a te utasításaid a helyes, számára is kellemes megoldást jelentik, és kialakul a bizalom.
Néhány ló rendkívül érzékeny. Ezek a lovak nagyon aktívak. Nekik nagyon sok feladatot kell adni, hogy minden lehetőséget megadjunk számukra, hogy tanulhassanak.

A "mintha" elv

Még ha nem is vagy magabiztos, tégy úgy „mintha” az lennél. A ló valószínűleg nem fog különbséget tenni. Rövidesen nem is kell úgy tenned „mintha” magabiztos lennél, hanem az leszel. Ha más nem, de az egy szárral való megállítás még mindig alkalmazható arra, hogy a lovadat kontrolláld. A lovasnak a lazítás fontos része, hogy folyamatosan lélegezzen, és ne tartsa vissza a levegőt. Ha a lovas megfeszül és visszatartja a lélegzetét, a ló is megfeszül és ideges lesz. A feszültséget a lovas a ló felé közvetítheti azzal, ahogyan ül, a lábával és a túl erős szárhasználattal. Ehelyett inkább kissé laza száron előre kell lovagolni.

Ha az alábbi gyakorlatok nehezen kivitelezhetőnek tűnnek a lovaddal, akkor egy nyugodt, idősebb ló társaságában lovagolj, de mindenképpen vedd figyelembe a saját lovad egyéniségét, és ahhoz mérten alkalmazd vagy változtass a javaslatokon.


Keresd a változatos környezetet

A félős lovak komfortérzetét kell kibővíteni. Lovagolj el különböző tárgyak mellett, lovagold körbe azokat, légy kreatív és ötletes. Ahol csak lehet – és szabad – térj le az útról és válaszd a bonyolultabb megoldást.
A lónak lassan megnő az önbizalma és egyre magabiztosabb lesz. A számára ijesztő tárgyaktól egyre kevésbé fog félni. Figyelme egyre inkább rád és a munkára fog irányulni. Te pedig inkább azon fogsz gondolkodni, merre menjetek, milyen feladatot oldjatok meg, nem pedig arra, hogy mikor fog megijedni a lovad. Ezáltal jobban tudod majd kontrollálni a lovadat, és a lovaglás egyre kellemesebb és érdekesebb lesz számodra és a lovad számára is. A lovad megtanulja, hogy figyelmesnek kell lennie, és várnia kell az utasításaidra.
Minél tudatosabban lovagol a lovas, annál inkább érezni fogja, mikor kell a lónak segítenie, így előre tud gondolkozni és cselekedni. Ha mindig érdekes feladatokat kell megoldani, akkor a lovas is megszokja, hogy az övé legyen a vezető szerep, és ne a lóé, így a lóban is bizalmat ébreszt.


Kerüld az ingerszegény környezetet!

Minél többet lovagolsz olyan környezetben, ahol különféle ingerek érik a lovad, annál inkább megbarátkozik a számára esetleg „félelmetes” dolgokkal, és megnő az önbizalma valamint benned is egyre jobban megbízik. Mindig legyél következetes és határozott. A határozatlanság bizonytalanságot kelthet a lóban.

Sokan inkább elkerülik, hogy szeles vagy rossz időjárás esetén is a szabadban lovagoljanak, pedig ezek a napok kitűnő lehetőséget nyújtanak arra, hogy sok mindenre megtanítsuk lovat. Pláne szeles napokon adódnak olyan szituációk, amelyeket jól ki lehet használni. Ha a lovad érzékenyebb idegrendszerű, akkor először közel az istállóhoz keress olyan körülményeket, amelyeket kizárólag szeles napokon tudsz kihasználni, mint például lebegő fólia a szalmakazalon. Lovagolj kis köröket egymás után tulajdonképpen spirális alakzatban, egyre közeledve a lebegő fólia felé vagy oda-vissza hosszú vonalon, mindig közelebb lovagolva az a lóban aggodalmat keltő tárgy felé, és viselkedj úgy közben, „mintha” ott sem lenne (ld. „Mintha” elv).

Ezalatt próbálj meg legfőképpen magadra figyelni és ne a lovat iskolázd túlzottan, mert ha te aggódsz és nem viselkedsz határozottan, félelmedet és bizonytalanságodat a ló megérzi


Gyakorolj otthon! 

Mielőtt kilovagolnál terepre, előbb teremts különleges környezetet otthon, az istálló közelében. A ló így ismert környezetben találkozik új dolgokkal, és valószínűleg kiegyensúlyozottabban fog viselkedni. További előnyt jelent, hogy ezzel a módszerrel te generálhatsz szokatlan körülményeket, tehát előre felkészülhetsz az eseményre, és nem váratlanul bukkan fel egy-egy idegen tárgy a számodra sem, mint tereplovaglás alakalmával.
Ilyen szituációkat gyakorolhatsz lovaddal először a földről is, nem feltétlenül kell felülnöd a rá. Lényeges, hogy az új feladatokat mindig az adott ló személyiségéhez igazítsd. Nem szabad túl sokat követelni egyszerre és vigyázni kell arra is, hogy ne feszítsd túl az idegrendszerét.
Lássunk néhány példát, amit otthoni környezetben gyakorolhatsz. Köthetsz a karámfára valamilyen tárgyat, például fóliát vagy esőköpenyt. Ha a ló tart ettől a tárgytól, megugrik vagy tétovázik, hogy közel menjen-e, akkor ügyelj rá, hogy te nyugodj maradj, és a lónak is adjál a tárgy közelében valamilyen feladatot, hogy ne kifejezetten arra az ijesztő dologra koncentráljon. Ilyenkor léptesd el a hátulját az elülső lábak körül vagy lovagolj kisköröket. Végezz különböző gyakorlatokat a karámra tett tárgy mellett, hogy elvond ló figyelmét, hamarosan el tudsz lovagolni mellette nyugodtan, anélkül, hogy a félne attól. A ló megtanulja, hogy a te utasításaidat kövesse ahelyett, hogy menekülne.
Jó gyakorlat, ha egy fóliát terítesz a földre és fa rudakat helyezel rá, hogy ne lebegjen, és a fent említett módszerrel alkalomadtán átlovagolsz rajta. Megtaníthatod a lovadat arra is, hogy szűk helyen félelem és gondolkodás nélkül át lehessen lovagolni.
Ez csupán néhány példa arra, hogyan tanítható meg a ló különleges helyzetekre. Légy kreatív, lovad személyiségéhez mérten találj ki különböző szituációkat. Bármi, ami a megszokottól eltér, kihívást jelenthet. Lehetőleg ne kételkedj a lovadban, hogy ő se kételkedjen benned.
 

Mit kell tenni, ha fél a ló?

Többféle nézet létezik arra vonatkozóan, hogyan kell kezelni, ha a ló fél valamitől. Van olyan lovas, akinek az a véleménye, hogy az ijesztő dolog felé kell lovagolni és a ló fejét abba az irányba kell fordítani, hogy lássa, nincs semmi baj. Ez többféle okból nem feltétlenül állja meg a helyét.
Mivel a ló menekülő állat, ha veszélyt észlel, ösztönei azt súgják, hogy ne közelítsen semmilyen rémisztő dolog felé. Ha mégis ezt erőltetjük, akkor a ló természete ellen dolgozunk. Egyes esetekben működhet a dolog, de erőteljesen rombolhatja a ló önbizalmát. Közelítsük meg a dolgot a saját szemszögünkből! Ha mi félünk valamitől, valószínűleg nem értékeljük, ha ránk akarják erőszakolni azt.
Ha a ló fél valamilyen tárgytól, jobb, ha a lovas nem kerít nagy feneket a dolognak (???????) és nyugodt marad, úgy lovagol továbbra is. A ló többletenergiáját és izgatottságát valamilyen hasznos munkával, feladattal kell levezetni.
Lovagolj kissé távolabb a félelmet keltő tárgytól, majd lovagolj köröket egyre közelebb és közelebb az adott tárgy felé. Bizonyára sok kört kell lovagolni, hogy az adott ponthoz eljuss, de mire odaérsz, a lovad már más másképpen kezeli a helyzetet, szemlélete és hozzáállása is megváltozik, és valószínűleg több bizalma lesz ahhoz a bizonyos tárgyhoz.
A lovak látása és hallása más, mint az embereké. Ha a ló felemeli a fejét, akkor jobban lát messzire, ha pedig lehajtja, akkor közelre lát jobban. Ezt a tényt feltétlenül figyelembe kell vennünk, amikor meg akarjuk érteni, hogy mitől fél a lovunk.
Sokszor nem is tudjuk kitalálni, mitől is félhet a lovunk. Alapjában véve nem is mindig az a fontos, hogy ezt megfejtsük. Lehet, hogy azt gondoljuk, egy bizonyos tárgytól ijedt meg a ló, de valójában az is lehetséges, hogy sokkal messzebb szemelt ki magának valamit.
Az is előfordulhat, hogy egy postaláda mellet már közel ötvenszer ellovagoltál és nem volt semmi gond, az egyik nap valahogy mégis másmilyennek tűnik. Lehet, hogy árnyékban van vagy megcsillan a nap rajta vagy éppen csak másik napszakban lovagolsz el mellette…ez mind okot adhat arra, hogy másnak tűnjön. Mi tudjuk, hogy ettől nem kell félni, de ahogyan a ló érzékeli, az számára a valóság. Ne felejtsük el, hogy a ló tulajdonképpen egy éber zsákmányállat, és az a döntése, hogy ne féljen, számára végzetesnek tűnhet.
Rengeteg dolog van, amitől egy ló félhet, de nem szabad mindenre felhívni a figyelmét vagy mindegyik dologgal egy napon foglalkozni, mert akkor lehet, hogy pontosan az ellenkezőjét váltjuk ki a lóból. Ehelyett lovagolj előre, adjál neki feladatokat, hogy arra keljen összpontosítania, így eltereled a figyelmét, és szinte észrevétlenül „megbarátkozik” a félelmet keltő tárggyal.


Nem a ló ösztöneit kell megváltoztatni

Nem az a cél, hogy a ló természetes éberségét és érzékenységét változtassuk meg, hanem hogy racionálisan kezelje a környezetét, azért, hogy ló és lovas egyaránt biztonságban legyen. Ehhez nem csak a lóval szemben kell követelményeket támasztani, hanem a lovasnak is megfelelő magatartást kell tanúsítania, hogy köztük kölcsönös bizalom és tisztelet alakuljon ki, hogy ezáltal magabiztosan tudjanak megoldani bármilyen szituációt.
Soha nem szabad visszaélni a ló bizalmával és cserbenhagyni, mert visszafordíthatatlan következményei lehetnek. A ló természettől fogva óriási bizalommal van az ember iránt. Ez önfenntartás ösztönéből adódik, amit az embernek meg kell értenie, ha előnyt kíván kovácsolni belőle.
Ha a lovas megérteti lovával, hogy ő segít az ijesztő szituációkat megoldani, akkor a ló bizalma megnő lovasa iránt. Megfelelő bánásmóddal és tanítással elérhető, hogy az ijedős ló egyre inkább lovasára hagyatkozzon, és mindinkább bízzon benne.

Jó hatás: munka borjúkkal

A lovaknak a borjúkkal való munka fejleszti és növeli az önbizalmát, ez pedig különösen fontos az ijedős, félős lovak esetében. A marhával való tevékenység igazi értelmet ad a lovas alatti munkának a ló számára.

Ha a lovad először jobban érzi magát úgy, hogy egy másik barátoddal együtt lovagolsz a marhák között, akkor azt kell tenned. Legideálisabb, ha a másik ló már dolgozott korábban borjúkkal. A másik lovas indítsa el a marhát. Amint a marha elindul, te is lovagolj vagy a marha után vagy közvetlen a másik ló mellett, így a lovadnak az az érzete támad, hogy ő késztette a borjút mozgásra.
Ha a lovad fél a marhától, akkor a másik lovas a karámon belül terelje előre lépésben a borjút, te pedig a karámon kívül kövesd őket. Így a borjút kényelmes távolságból követheti a még tapasztalatlan ló, és biztonságban érezheti magát.
Rövid időn belül a lovad így képes lesz önállóan, a kísérő ló valamint a karámfal segítsége nélkül terelni a marhát. Fokozatosan szoktasd hozzá a lovadat a marhák közelségéhez annyira, hogy nyugodtan be tudjál vele lovagolni egy borjúcsorda közepébe.
A marhákkal való munka nagy változást eredményez a lovad viselkedésében. Amikor már jól megbarátkozott lovad a borjakkal, lovagolj ki egy tapasztaltabb lóval a legelőre, amikor a marhák éppen fekszenek. Nyugodtan, lassan lovagoljatok a marhákhoz, és mozdítsátok meg mindegyiket. A marhák mozgása és a lovadban az a tudat, hogy képes arra, hogy ő az, aki mozgásra készteti a borjakat, növeli önbizalmát és hozzászokik az előre kevésbé kiszámítható mozgásokhoz, így más körülmények között is magabiztosabb lesz, és nem ijedezik. A marhákkal való munka a legtöbb ló esetében pozitív irányba viszi a munkához való hozzáállását. Határozottabbá és igyekvőbbé válnak, mert megtanulnak bízni lovasukban, és megtanulnak bízni környezetükben is.

Fordítsd szembe a lovadat a mozgó, számára ijesztő tárggyal

Van, amikor szembe kell fordulni azzal a tárggyal, ami riadalmat keltett a lovadban. Ez legtöbbször általában a mozgó tárgyakra igaz.
Jó példa erre a közeledő kutya. Ha hátat fordítasz, és megpróbálsz ellovagolni előle, nagy valószínűséggel a kutyát ez arra készteti, hogy utánatok fusson, amitől még jobban megijedhet a lovad. A másik lehetőség, hogy megfordítod a lovadat, hogy szembe legyetek a kutyával, és elindultok a kutya felé, akkor a kutya megáll, majd elmegy előletek. Természetesen mindig az adott szituációnak megfelelően kell dönteni. Nem lesz a lovadnak szokatlan ez a szituáció, ha már lehetőségetek nyílt arra, hogy borjúval dolgozzatok.
Sokszor adódik olyan alkalom, hogy mozgó tárgy – pl. egy teherautó – közeledik felétek. Ha megpróbálsz ellovagolni előle, és hátat fordítotok neki, akkor a félős ló még jobban megijedhet, ha a látómezeje holtterébe ér a mozgó, ráadásul hangos tárgy. A legjobb megoldás, ha a mozgásban lévő tárgy felé fordultok addig, amíg az el nem távolodik tőletek biztonságos távolságra. Ha a helyzet megkívánja, hogy mégis el kell lovagolni a mozgó tárgy elől, akkor se fordítsatok teljesen hátat a lovaddal, hanem egy bizonyos szögben lovagolj el, mondjuk cikk-cakk alakban. Így a félős lóban is kevésbé kelti azt az érzetet, hogy üldözik, és nem kerül a tárgy a látómezeje holtterébe.
Ha fúj a szél a földön egy zacskót és a lovad fél tőle, akkor kis körökkel közelíts felé, és amikor felkapja a szél a földről a zacskót, és elfújja, lovagolj utána, mint amikor a borjút követtétek.
Ezek a „gyakorlatok” mind segítik a lovadat abban, hogy megtanuljanak kezelni különös helyzeteket, valamint hogy megtanulják elfogadni környezetüket, és megbízni lovasuk kérésében, amitől sokkal magabiztosabbá, így kevésbé félőssé válnak a lovak.

Szembesülni a félelemmel

Egy másik lehetséges módszer arra, hogy a lovad megtanuljon uralkodni a menekülési kényszerén, ha szembesíted a benne félelmet keltő tárggyal, pl. egy reklámszatyorral. A lovasnak ehhez már elegendő lovastudással kell rendelkeznie, hogy a lovát megfelelően tudja kontrollálni és irányítani. Hasznos lehet a korábban már említett földről való munka felfrissítése, valamint az „ötletek a lovaglás terén” témakör átgondolása és néhány gyakorlat elvégzése, mielőtt az alábbiak gyakorlásához fogna a lovas.
Kérd meg egy barátodat, hogy a földről segítsen, miközben te a lovon ülsz. A segítő ember kezében legyen egy reklámszatyor vagy egy fóliadarab és tegyen egy félkört a lovad körül. Hogy milyen távolságról tegye ezt? Ez mindig az adott lótól függ. Félősebb lovaknál kissé messzebb, kevésbé ijedős lovak esetében közelebb is lehet menni. A szárakat tartsd kissé lazán, és hagyd, hogy a ló a fólia felé forduljon mindig. Ha megugrik, de csak pár lépés erejéig, akkor ne vedd fel a szárakat, csak ülj nyugodtan a nyeregben, majd simogasd meg, hogy egy kis bátorságot önts belé. Ha kell, akkor az egy szárral való megállítást alkalmazd. Ha a ló megijed, akkor természetesen a segítő embernek meg kell állnia. Újrakezdés előtt hagyd, hogy a lovad egy kicsit lazítson. Ha a ló az adott távolságból már elfogadja a tárgyat, közelebb lehet menni hozzá, de ha megriad, a távolságot nyugodt mozdulatokkal növelni kell – ezzel a lóra nehezedő pszichés nyomás csökken. Nemcsak a lovasnak, de a földről segítő embernek is megfelelő tudással kell rendelkeznie, mert ez a gyakorlat is jó lovasérzéket, időzítést és jó mérlegelő képességet kíván.
A fólia mozgatásának intenzitásával is lehet variálni. Néhány alkalommal jutalomképpen akkor is lovagolj el a tárgytól messzebb, és tégy néhány kört, amikor a ló már nem izgatott vagy legalábbis nem mutat különösebb félelmet, hogy kifújhassa magát egy kicsit.
A földről segítő embernek nem feltétlen kell közvetlen a ló irányába mozognia, amikor közelít felé, hanem bezárhat vele egy 45°-os szöget, és megérintheti először a lovas lábát, majd a ló vállát a fóliával. Ezt mindkét oldalról el lehet végezni néhányszor. Később már esetleg mozgathatja is a fóliát a segítő, miközben a ló felé megy, majd a ló különböző testrészeit is megérintheti azzal.
Ügyelni kell arra, hogy a lóban ne keltsünk még több félelmet, mert ez akár fóbiát is kelthet a lóban! A gyakorlás mindig testre szabott ütemben kell hogy haladjon. Ha kétségeid vannak afelől, hogy túl gyorsan haladtok-e, akkor inkább lépjetek egy fokkal vissza, és kezdjétek onnan újra a gyakorlást.
A probléma másik megközelítési módja – ha a lovad számára megfelelőbb, ezzel a módszerrel is lehet kezdeni –, hogy az ember fóliával a kezében egy helyben áll, és a lovas körbelovagolja egyre szűkítve a kört, míg nem teljesen közel lovagol a fóliához. Ha a ló megijed, nagyobbítani kell a köröket, majd ismét lehet szűkíteni. Ha a ló már megbarátkozott a fóliával, fogja meg a lovas is a fóliát. Ha a ló továbbra is nyugodt marad, a lovasnál maradhat a fólia, vészhelyzet esetén viszont a lovas elengedheti, és csak a segítő fogja, így az nem esik gyorsan a földre, amitől a ló még jobban megijedhet, hanem a segítő kezében marad.
Ha nincs segítőtársad, akkor a fóliát, reklámszatyrot felakaszthatod a karámra vagy kerítésre, és földről vagy lóhátról is elvégezheted a gyakorlatot attól függően, hogy melyiket ítéled jobb megoldásnak a lovad számára.
Nagyon fontos, hogy elegendő időt szánj a gyakorlásra, és ne siettesd a dolgokat, mert az veszélyes lehet. Elengedhetetlen, hogy képes legyél a ló jelzéseit helyesen megítélni!
 

Fontos!
Az eddig említett módszerek, gyakorlatok nem feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy az ijedős ló problémáját meg lehessen oldani. Ha bármelyik módszert úgy ítéled meg, hogy a lovad vagy a te jelenlegi tudásszintedet meghaladja, úgy kerüld annak gyakorlását mindaddig, amíg a kellő gyakorlatra szert nem tesztek. Mindig maradj a józan ész határain belül, és inkább lassabban végezz el valamit, minthogy túlságosan megijeszd a lovat, mert akkor sokkal nehezebb a problémát orvosolni. Lehet, hogy némely eset professzionális lovast kíván, aki erőszak és félelem nélkül vezeti rá a lovat a helyes útra.